Hírek
A „rímhányó Romhányi” tanítvány Philiph István szövegére Bárány Ferenc zenéjével készült A Vérszipoly című, ellenállhatatlan humorú zenés rímdráma rendezője Puskás Tamás.
„Nehéz felfogni ép észnek, de egy vámpír számára a nyak csak egy étkészlet. Nappal a szeme kábán csukva, és meg se moccan az ádámcsutka, de ha felvirrad az sötétség homálya, tagjait szerteszét dobálja, és mozgását a denevérről mintázva, elszáll... a színházba! Ez nem holmi tévedés, vagy álhír, valóban erre jár a vámpír, tanú minden nézőben végződő szempár: vérszívóra koncentrál a Centrál.” – olvashatjuk a darab írója, Philiph István kifejezetten a Centrál Színház bemutatójára írt ajánlóját.
1984-ben két angolszakos bölcsészhallgató, önképzőköri buzgalomból zenés játékokat kezdett írni a maguk és évfolyamtársaik szórakoztatásra. A Romhányi tanítvány Philiph Istváné a szöveg, Bárány Ferenc pedig a zongorát verte és ontotta a dalokat, csupa „ezt már hallottam valahol" dallamot. Így születtek meg a Walesi bárdolatlanok és A Vérszipoly című darabok.
Romhányi József születésének 100. évfordulója (március 8.) alkalmából, a https://www.centralszinhaz.hu honlapról az ország egész területéről elérhető lesz. Az ellenállhatatlan humorú zenés rímdráma Seholsincs országban játszódik, félkegyelmű grófok, melléküzemági bunkó és a rémirodalom főhősei: boszorkány és vámpír a szereplők. És persze főszerepben a nő, a kielégíthetetlen feleség, a fehérmájú grófnő – Tompos Kátya briliáns alakításában –, akinek fixa ideája, hogy vágyait egy vámpír elégítené ki a legjobban. Az öregecske gróf a problémát egy álvámpír felbérlésével orvosolná, akit a tervek szerint a helyi téesz egyik parasztja „alakítaná”, ám ekkor színre lép az igazi vámpír.... A két szerző vagy harminc évvel megelőzte korát. Vér, szex és klasszikus vígjátéki elemek működtetik ezt az ütős darabot.
„Először az Egyetemi Színpadon rendeztem meg a darabot, majd a zajos sikert 1986-ban a Pince Színház-i bemutató követte. Én az első 50 előadásért vállaltam felelősséget, ahol Novák Eszter volt mellettem a koreográfus. A darab, mint a népköltészet darabjai, kiirthatatlan, valahol mindig játszák. Azóta sokszor felmerült bennem, mint ötlet, most a COVID adta meg a végső lökést, hogy újra rendezzem ezt a „zenés rímdrámát". Fércmű, vagy zseniális telitalálat, az Übü Királyhoz hasonlóan ezt csak az idő és a nézők döntik el. Én nem menekülhettem előle.” - nyilatkozta az előadás rendezője, Puskás Tamás.
A Centrál stúdiójában Básti Juli, Tompos Kátya, Fehér Tibor, Cserna Antal, Vári-Kovács Péter és Ódor Kristóf remekel, lubickol a szerepekben. A díszletet Puskás Tamás rendező tervezte, a jelmezeket Szakács Györgyi. Vessék bele magukat Önök is, ragadtassák el magukat! Garantált az üdítő merülés! Ha nem érnek rá a premier időpontjában, aggodalomra semmi ok, hisz az előadás on demand módon bármikor elérhető lesz a Centrál Színház honlapján keresztül.
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.