Írások

  • Művészek írták

    A Märklin-vonat árnyékában

    Béres Attila a közelmúltban Tatabányán és – a nyáron már Vígszínházi színészekkel – a Margitszigeten is megrendezte az „örökzöld” musicalt. Ezekről lemaradtam, időutazós emlékeim jönnek elő: az 1980-as, Gazdag Gyula rendezte kaposvári remeklés máig „bevésődött”. De maradandó élményem a Madách 1992-es előadása is, ami mára ugyancsak magyar színháztörténet lett.
  • Művészek írták

    Erkélyjelenetek / Rómeó és Júlia

    A mindent összegző statisztika szerint a Rómeó és Júlia a világon eddig legtöbbször előadott dráma. Ha másfél évad kiesett a pandémia miatt, akkor már e beszédes népszerűségért is bölcs választás a Shakespeare remekművel újrakezdeni. De a régi-újat akaró kísérlet alkotói próbatételének is éppen ezért felel meg ez a színház.
    Szegő György
  • Művészek írták

    Harag „Gyuri bácsi”,

    Számos helyen, sokat írtam Harag György művészetéről, akit köztudottan nem csak én szeretnék példának állítani az utókor elé. Persze magánemberként nem ismerhettem őt úgy, mint az érte rajongó színészei vagy a hozzá közelállók.
    Darvay Nagy Adrienne
  • Művészek írták

    Emléktöredékek egy tanútól – In memoriam Törőcsik Mari

    Pénteken, 2021. április 16-án elment életem egyik meghatározó színésze, mestere, sorsfordító ihletője. Utoljára tavaly november 23-án találkoztam vele, amikor a Nemzeti Színház szűkebb csoportjával ellátogattunk Velembe, hogy felköszöntsük 85-ik születésnapján. Csak az ablakon keresztül, távolról adhattam át neki régi barátjának, Anatolij Vasziljevnek az üzenetét, és ahogy ott integettünk, kiabáltunk, Mari pedig remegő ajkakkal, könnybe lábadt szemmel visszaintegetett nekünk, belém hasított a gondolat – ugye, látjuk még egymást?
    Kozma András
  • Művészek írták

    Fodor Tamás –egy kép egy emlék

    Egy kép – az Egyetemi Színpad 1960. december 5. Pathelin mester előadásáról, Kertész Péterrel jómagam, – emlékeztet immár 60 éve a színpadon.
    Fodor Tamás
  • Művészek írták

    Beat ünnep. Kőbányai János fotói

    Témája a beat nemzedék és közönsége, akikkel kamaszként már a kezdeteknél együtt ünnepelte a zenéjükkel körülírt új életérzést.
    Szegő György
  • Művészek írták

    Cseppben a tenger

    Dürrenmatt azt írta művéről: „ … olyan történet, amely valahol Közép-Európában, egy kisvárosban játszódik, s olyan ember írta, aki egyáltalán nem akarja elkülöníteni magát ezektől az emberektől, és cseppet sem biztos abban, hogy helyükben máshogy cselekednék.”
    Szegő György
  • Művészek írták

    Tánccal elmesélt képi összhangzat

    Swift Gulliverje egyszerre filozófia és gyerekmese. A jó mese gyakran lételmélet. Mivégre vagyunk itt a Földön – ez kívülről, alulról vagy fentről mindig jobban átlátható, mint a bennelétben. A 18. sz.-i szerző szatirikus regénye máig nem kopott el. Számos filmes, rajzfilmes, tv-adaptációja, színpadi átdolgozása aratott sikert. A java felnőttekhez (is) szólt – így van most is.
    Szegő György
  • Művészek írták

    Felnőtt játszótér –
    II. Richárd

    A reneszánsz Anglia ironikus fametszetén a fejetetejére álló világban talicska tolja az embert. Brueghel híres képén, a Gyermekjátékok figurái még nem így láttatták a világ működését. Nála a középkor felfogása szerint a gyerek még kis felnőtt. Shakespeare-nél fordul a játék, a talicskázás vagy épp a koronázás gyerekjátékai átvették a prímet.
    Szegő György
  • Művészek írták

    Élet/Képek– Keleti Éva a Műcsarnokban

    A kiállítás-arculat portréján a mosolygó fotóművész szemüvegében emblematikus balett-fotói tükröződnek. Így jutott eszembe az Új Tükör, ahol ─ mint itt a kiállításon is ─ a fekete-fehér és az akkor új színes sajtófotók harmonikus egységet alkottak. Ez a bravúr nem kis siker volt és maradt.
    Szegő György

Bemutatók képekben