Járai Máté régi álma vált valóra a Marimamával – tabutémákat feszegető, őszinte előadás született a színművész történeteiből
Gál Orsolya
Mi mindent rejt Járai Máté emlékkönyve? Erre kaphatunk választ a Ruszt József Stúdiószínház Marimama című előadásában, melyben legendás nagymamájához, Törőcsik Marihoz fűződő kapcsolatáról vall a színművész. A történetekből kirajzolódik egy olyan fiatal sorsa, aki mindig is figyelemre és szeretetre vágyott. Az előadás egy olyan estet ígér, amiben nevetésből, legördülő könnycseppekből és őszinteségből nem lesz hiány. A Marimama nem más, mint Járai Máté jutalomjátéka.
Fotó: Benkő Emese
„Egy hatéves álmom válik valóra ezzel az előadással” – kezdi Máté. „Amikor anno Győrben szerettem volna megcsinálni, jogi akadályok miatt nem kaptam meg mindenhez az engedélyt. Éreztem, hogy bizonyos dolgok nélkül – például a dalok nélkül – nem szeretnék belevágni. Aztán jött a tipikus jókor-jó helyen pillanat.”
Ez pedig az Oscar című előadás bemutatója után érkezett el. Máté odalépett Cseke Péterhez, a teátrum direktorához és Szente Vajk főrendezőhöz, és elmondta nekik a vágyát. „Azt mondták, nyitott kapukat döngetek. Nincs semmi akadálya, csináljam meg jövőre.” Innen pedig felgyorsultak az események.
Fotó: Benkő Emese
A történetből színdarab lett
Máté történeteiből akkor vált színházi mű, amikor találkozott Gyulay Eszterrel, aki korábban több színésznek készítette el az Egy életem című életrajzi stand-up estjét. Eszter pontosan tudta, hogyan lehet a személyes élményeket színpadi történetté összefűzni.
„Olyan 7-8 alkalommal találkoztunk. Csak meséltem és meséltem, ő pedig felvette a történeteimet” – idézi fel Máté. „Elmentem két hétre nyaralni, majd amikor visszajöttem, a cukrászdában letette elém a példányt, és azt mondta: szerintem ez itt a Marimama szövegkönyve. Elolvastam, és teljesen le voltam nyűgözve attól, hogy Eszter milyen jól szőtte történetté a szavaimat."
Fotó: Benkő Emese
Bár a darab központi alakja Törőcsik Mari, valójában a teljes család jelen van benne. „Mint egy családi album, amit kinyitsz – édesanyám, édesapám, a Járai nagyanyám, Maár Gyula. Mindenki feltűnik, aki a felmenőim közül hatással volt rám. Úgy vártam már ezt az előadást, mint egy gyerek a karácsonyt, és azt érzem, hogy színészként is egészen másképp tudok megfogalmazni egy ilyen családi történetet, mint bármilyen más szerepet. Egy másik oldalam mutatom meg ebben az előadásban, amiről talán kevesen tudnak. Persze a médián keresztül sokat meséltem a családomról, de talán nem ilyen mélységig.”
A gyerekkori szoba falai közt
A látványvilág különlegességét Molnár Anna teremtette meg. A díszlet inspirációját Máté gyerekkorának meghatározó képei adták. „Imádom a nagypapám, Maár Gyula festményeit. Gyerekkoromban ezek számomra hátborzongatóak és félelmetesek voltak, mégis otthonosan éreztem magam köztük, mert olyan színesek voltak, mint a gyerekrajzok. Ezek ott lógtak Maár Gyulánál, Törőcsik Marinál, és az édesanyámnak is volt néhány képe. Ezek között nőttem fel, éppen ezért nem is volt kérdés számomra, hogy a Marimamát ebben a közegben szeretném megcsinálni. Anna gyakorlatilag egy metaforikus gyerekszobát alkotott: nem csörgőkkel és játékokkal, hanem Maár Gyula festményeivel.”
Fotó: Benkő Emese
Az olvasópróba különleges élmény maradt minden résztvevőnek és Máténak is. „Olyat még nem tapasztaltam, hogy egy olvasópróba után tapsoljanak. Ez volt az első visszajelzés arról, hogy tényleg működik, tényleg hatott a történet, amit mesélek.”
A Marimama azonban nem „csak” előadás. Valahogy több, sűrűbb, mélyebb. Máté szerint most jött el az ideje annak, hogy őszintén beszéljen arról is, ami korábban talán tabu volt. „Nem hiszek a véletlenekben. Valamiért ennek itt és most kellett megszületnie. Most tudom ezeket a történeteket úgy átadni, hogy van bennük megélés, megtapasztalás és önazonosság.”
Fotó: Benkő Emese
Nemcsak színház, hanem terápia is
Az előadás különleges intimitását a Ruszt József Stúdiószínház tere adja.„Tulajdonképpen 70 embert hívok meg magamhoz. Olyan lesz, mintha a lakásomba ülnének be. Gyerekkoromban is jártak nálunk ennyien egy-egy házibulin.”
Máté elárulta, gyerekként álmodozott róla, hogy egyszer majd lesz egy olyan estje, amivel képes lesz egyedül is megtölteni egy színháztermet. Most, hogy ez valóra vált, felelősséget érez amiatt, hogy ennyien kíváncsiak kimondottan rá. „Ez egyszerre félelmetes és elképesztő hajtóerő. Milyen érdekes, ha egy picit párhuzamot vonok a Száz karácsony című darabbal, amiben a szerző, Szabó Borbála gyönyörű és fájdalmas pillanatokkal teli családtörténetének lehetünk tanúi. Most az én családom is terítékre kerül, és nagyon sok hasonlóság van benne. Ami érdekes, hogy mi gyerekkorunk óta ismerjük egymást Borival.”
Fotó: Benkő Emese
Máté szerint nagyon sokaknak segít az, hogyha valaki őszintén beszél azokról a nehézségekről, amik gyerekkorában érték. A nézők vagy ráismernek arra, hogy ők is átéltek hasonlót, vagy megdöbbennek azon, hogy valaki ilyen őszinteséggel képes ezekről a sokak által tabunak nevezett témákról beszélni. „Ez az este nemcsak színház, hanem szerintem egy picit terápia is mindannyiunk számára.”
„Nem végig fogsz utánozni, ugye?” – Marimama áldását adta rá
Hat éve, amikor Mátéban felmerült az est gondolata, még köztünk volt Törőcsik Mari. Máté engedélyt kért tőle ahhoz, hogy színpadra vigye a történetüket. Marimamának volt egy fontos kérése. „Azt mondta: egyet ígérj meg, nem végig utánozni fogsz engem.”
Máté persze megígérte. „Természetesen lesz benne utánzás is, sokszor megszólalok az ő hangján is, hiszen gyerekkorom óta ott él bennem. De az estének van egy szép íve, ami szintén Eszternek köszönhető. Ez arról a fiatal színészről szól, akiről mindig azt írták, hogy ’Törőcsik Mari balkézről jött unokája’, és elmesélem, hogyan jut el odáig, hogy egyszer csak megtelik érte a stúdiószínház.”
Az előadás különlegessége, hogy Máté két rendezővel dolgozott. „Cseke Péter, mint egy figyelő apa, elképesztő sok szeretettel irányította a próbafolyamatot, és Kovács Lehel, aki mint egy nagyon jó barát, mindig pontosan érezte, hogy mire van szükségem.”
Fotó: Benkő Emese
A zene pedig Nagy Nándor keze alatt szólal meg, aki Selmeczi György szerzeményeit játssza majd. „Nándor az egyszemélyes zenekarom. A nézők a Gyere haza, Mikkamakka! című darabban már hallhatták a szerzeményeit. 19 éves kora óta színházi emberként dolgozik. Nem tudtam olyat kérni tőle a próbafolyamat alatt, amit ne teljesített volna azonnal. Úgy kísér és jön velem végig az előadás során, hogy teljesen biztonságban érzem magam, és nagyon örülök, hogy így egymásra találtunk most ebben a produkcióban.”
Kíra meglepetése és a pillanatok, amiket meg kell élni
Máté a premierek után minden alkalommal alig várja, hogy a felesége, Járai Kíra elmondja a véleményét a darabról. Most viszont meglepetést akart szerezni neki, ezért amikor szöveget tanult, akkor sem kérte, hogy segítsen. „Meg akarom lepni vele. Minden történetet ismer, de azt, hogy ezek hogyan állnak össze színházzá, ő is csak a premieren fogja látni. Rengeteg negatív dolgát is hordozza az én gyerekkoromnak, és sokszor kellett belém lelket öntenie. 26 éve vagyunk együtt, és szerintem ez neki éppen annyira ajándék lesz, mint nekem.”
Fotó: Benkő Emese
Az elmúlt hónapok Máté számára rendkívül sűrűek voltak, nagyon sok szép feladat talált rá. „Ezekre szokták azt mondani, hogy a csodálatos évek. Most kell megjegyezni őket. Annyi a munkám, hogy alig győzöm, de minden nap hálás vagyok érte. Most nagyon meg kell élni a pillanatokat.”
A Budapest felé vezető esti autóutak sajátos rituálévá váltak számára: „Ez az egy óra nagyon jó, hogy helyre tegyem a napi gondolatokat, és hálát adjak a szakmai sikerekért. Egész életemben erre a megértésre és szeretetre vágytam, mint amit most megkapok. Úgyhogy nagyon meg kell jegyezni ezeket az éveket, amikre csodálatos lesz visszagondolni.”
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban.