Mondhatnánk, ilyen az élet, de egy jó házasság másmilyen
F. Tóth Benedek beszámolója a Bármit mondhatsz című bemutatónkról. Köszönjük!
A történet attól igazán megrendítő, hogy elképzelni sem tudjuk, hány és hány konyhában játszódik le ugyanez a párbeszéd hajnalonta. Fent, a hegyen, tóparti házban, a paneldzsungel hetedik emeletén, szuterénben és tetőtéri félhomályban. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán olyan egyszerűen és tisztán mutatja meg, milyenek vagyunk mi, emberek a gyarlóságban, hogy csak arra vágyunk, bárcsak soha ne lettünk volna ilyenek, s ne kerülnénk ilyen helyzetbe.
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk.
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező)
„Amikor nem érzem a színházban, hogy mit akar tőlem az előadás, hogy mi felé akar terelni, akkor én elhagyatott leszek és magányos.” – beszélgetés Csiszár Imrével