Németh-Nagy Johanna életének kiskora óta meghatározó pontja az éneklés, gyakorlatilag hamarabb kezdett el dalolni, mint beszélni. Állítja, rendkívül sokat köszönhet a zenének, hiszen azon túl, hogy szakmailag tökéletesen kiteljesedhet általa, a magánéletében is fontos szerepet játszik. Összeköti őt a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházzal, amelynek színpadára nap mint nap férjével együtt állhat fel, akit ugyancsak a zenének köszönhetően ismert meg. Intenzív, nem várt izgalmakkal és kihívásokkal teli évad után zene iránti elköteleződését, szakmai professzionalitását, kiemelkedő teljesítményét, teherbíróságát a kecskeméti közönség a Zenei tagozat díjával jutalmazta.

„Hazudnék, ha azt mondanám, számítottam rá, de nagyon jóleső érzés, hogy a közönség ennyire szeret engem. Számomra nagyon fontos, hogy folyamatosan adjak az embereknek és ebben az évadban bőven volt rá lehetőségem. Lelkileg sokat segített, hogy a családom mindvégig mellettem volt, különösen a férjem, Marci, akinek jelenléte elképesztő töltetet ad, hiszen együtt dolgozunk, együtt lépünk a színpadra estéről estére, folyamatosan támogatjuk egymást. Egy díj mindig kiváló visszaigazolás; azt jelenti, nem csak a családom, hanem mások is látják, milyen keményen dolgozunk és mennyire beletesszük szívünket-lelkünket egy produkcióba. Ennek ellenére úgy gondolom, nem ezért csináljuk” – fogalmazott Németh-Nagy Johanna, akinek arcára a meglepettség mellett a meghatódottság okozta érzelmek is kiültek a díjátadáskor.

„Én egy érzékeny ember vagyok és a boldog pillanataimban is gyakran szoktam sírni. Ez most sem volt másképp, egyszerűen nem tudtam néhány másodperc leforgása alatt feldolgozni azt a pozitív sokkot. A mosolygás helyett sírásban törtem ki, de ez nálam mindennapos dolog” – vallott őszintén, majd hozzátette: nem gondolta, hogy ebben az évadban ennyire előtérbe került. „Biztos vagyok benne, hogy ez Melinda szerepe miatt alakult így. Enélkül nem lett volna lehetőségem kitűnni” – hangsúlyozta.

A 2021/2022-es évad során Németh-Nagy Johanna gyakran hangoztatta, mennyire meghatározó és szívmelengető feladat számára Bánk bán hitvesét alakítani. „Az, hogy Melindát énekelhettem, az eddigi pályafutásom csúcsát jelenti. Ez a szerep hangilag és érzelmileg is olyan hatást váltott ki belőlem, hogy biztosan tudom, ebből én nagyon sokáig fogok tudni töltekezni. Rengeteget fejlődtem általa, és ez a jelenlegi munkáimban már most visszaköszön” – fogalmazott.

„Csodálatos emlékeim vannak erről az időszakról! Egyszer például odajött hozzám egy kedves néző és elmondta, annyira meghatotta, amikor Melindaként látott, hogy még napokkal később is erről az élményről mesélt. Ahogy az általános iskolás tanáraim is, akik közül néhányan szintén eljöttek megnézni engem! Fantasztikus élményként hivatkoztak az előadásra és amellett, hogy könnyekig hatódtak, elmondásuk szerint velem együtt élték át az érzéseket, amelyeket kiadtam magamból a színpadon. Ez nagyon sokat jelent számomra” – idézte fel a legszebb pillanatokat Németh-Nagy Johanna. Hozzátette: szerinte a művészek számára kiemelten fontos, hogy szakmabeliektől is kapjanak visszajelzéseket, hiszen ezek alapján tudják megítélni, jó úton haladnak-e, illetve miben kell még fejlődniük.

A fiatal énekkari művész számára a Bánk bán opera nem mindennapi kihívást tartogatott, amellyel sem ő, sem az alkotók nem számoltak. Az előadásban Németh-Nagy Johanna mellett kettős szereposztásban Rendes Ágnes alakította volna Melinda szerepét, ám a próbafolyamat kezdetén a kiváló operaénekes megsérült, és bár több alkalommal adta a hangját Bánk hitvesének, a színpadon, a fizikai jelenlétet minden előadás alkalmával Németh-Nagy Johannának kellett biztosítania. Mint elmondta, ez színészileg jelentette számára a legnagyobb tanulási lehetőséget.

„Amikor Ági énekelt, én pedig játszottam, olyan dolgokat is kipróbálhattam, amelyeket éneklés közben részlegesen, vagy egyáltalán nem tudok megvalósítani. Egy operaénekes a színpadon nagyon nehezen tud csak sírni, mert összeszorul a torka, ám ha nem kell énekelnie, képes szélsőségesebb, részletgazdagabb érzelmeket előhozni magából. Erre nagy szükség is volt annak érdekében, hogy a partnereimnek ne legyen hiányérzete a színpadon, ahol tulajdonképpen csak fizikailag voltam jelen, hangilag nem. Így tehát sokkal nagyobb ívű érzelmeket és színészi hozzáállást kívánt ez a helyzet” – fejtette ki az énekkari művész.

Németh-Nagy Johanna azt is elárulta, számára kiemelkedő élmény volt, hogy az éneklés mellett több előadásban is táncolhatott, mozoghatott. „Én operaének szakon végeztem az egyetemen, ebben a műfajban pedig eléggé korlátozottak a lehetőségeink mozgás terén. Ilyen szempontból számomra óriási élményt és tapasztalatot adott az Elisabeth és a Rómeó és Júlia, amelyekben nem csupán énekesként vehettem részt. Teszem hozzá, azért eléggé meg voltam szeppenve, de nagyon szeretem a ritmikus, mozgáskoordinációs dolgokat, szóval könnyedén belejöttem. Hálás vagyok, amiért ezt is kipróbálhattam” – foglalta össze gondolatait. Hozzátette: nem csupán a teátrum falain belül kapott idén rendkívüli lehetőségeket.

„Szente Vajk legújabb musicalje, a Kőszívű olvasópróbáján Miklósa Erika helyett nekem kellett beugranom Erzsébet királynő szerepébe, ami szavakkal leírhatatlan érzés volt számomra. Vasárnap derült ki, hogy kedden ezerötszáz ember előtt kell elénekelnem ezt a dalt, úgy, hogy aznap még Elisabeth előadás, majd Rómeó és Júlia hangfelvétel is volt. Ráadásul tudtam, hogy ott lesz a zeneszerző, Juhász Levente is, ezért rettenetesen féltem. Szerettem volna megfelelni az elvárásainak, de szerencsére meg volt elégedve velem. Úgy tűnt, sikerült megugranom ezt a feladatot, ráadásul imádtam a dalt! Csodálatos élmény volt és bízom benne, hogy ennek lesz még folytatása” – fogalmazott az énekkari művész.

Bár már gondol a folytatásra és a jövő évadra, egyelőre a pihenésnek, a családnak szenteli az idejét. „Akad teendőm a nyáron, de ezúttal a pihenés a prioritás. Sok időt töltünk a férjemmel Pécsett, hiszen itt éltünk tíz évig, jól esik egy kicsit elvonulni. Kisebb utazásokat is tervezünk, már megjártuk Rómát, sokat túrázunk, pihenünk. Nagyon szeretünk a természetben lenni, ahol a madárcsicsergésen kívül semmi mást nem hallani. Igyekszem minél jobban feltölteni az akkumulátorokat, hogy kellő lendülettel tudjak belekezdeni a következő évadba” – zárta gondolatait Németh-Nagy Johanna.