Portré
Moór Marianna
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 196165. Életút: 196569 a kecskeméti Katona József Színház, 196984, 1992 a Nemzeti Színház, 198492 a Madách Színház tagja. 199498 a Főv. Közgyűlés tagja (MSZP). Jászai Mari-díj (1969, 1978), SZOT-díj (1983), érdemes művész (1984), kiváló művész (1999).
Főbb szerepei: Catherine (Miller: Pillantás a hídról), Katrin (Miller: Édes fiaim), Szasa (Csehov: Ivanov), Roxane (Rostand: Cyrano), Julika (Molnár: Liliom), Laurencia (Lope de Vega: A hős falu), Beatrix (Molnár: A hattyú), Tímea (Jókai: Az aranyember), Melinda (Katona: Bánk bán), Pólika, Zsani néni (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Göncz: Médea, Margit (Németh L.: Villámfénynél), Gizi (Spiró: Esti műsor), Canina (Jonson: Volpone), Roxane (Sütő: A szúzai menyegző), Kerr: Mary, Mary, Delia (Ayckbourne: Hálószoba-komédia), Zsuzsa (Popper: Színes pokol), Louise (Miller: A bűnbeesés után), Arabella (Sütő: Káin és Ábel), Anna Pavlova (Osztrovszkij: Jövedelmező állás), Elizabeth (Miller: A salemi boszorkányok), Németh Á.: Lili Hofberg, Dominique Beaurevers (Achard: A bolond lány), Mama (Örkény: Pisti a vérzivatarban), Görgenné (Gyurkovics: Halálsakk), Máli (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Lorántffy Zsuzsanna (Páskándi: Tornyot választok), Özvegy Batthyány Lajosné (Illyés: Különc), Camilla (Szigligeti: Liliomfi), Ágnes (Pozsgai: Törődj a kerttel!), Laura (Deval: Francia szobalány), Sophie grófné (Molnár: Panoptikum), Cecília (ZimmerKohlhaase: Hal négyesben), Eliz (Szakonyi: Vidám finálé), Margit (Németh L.: Villámfénynél), Göncz: Magyar Médeia, Plankenhorst Antoinette (A kőszívű ember fiai), Ella (Sütő: Balkáni gerle),
filmen: A tettes ismeretlen (1957), Szombattól hétfőig (1959), Májusi fagy (1961), Sodrásban (1963), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), A völgy (1967), Mi lesz veled, Eszterke? (1968), A beszélő köntös (1968), Az ember tragédiája (1969 tv), Szeressétek Ódor Emíliát! (1969), VII. Olivér (1969 tv), Jó estét nyár, jó estét szerelem! (1971 tv), Lila ákác (1972), Utazás Jakabbal (1972), Szabad lélegzet (1973), A Pendragon legenda (1974), Árvácska (1976), Júlia kisasszony (1977 tv), Az ötödik pecsét (1977), Amerikai cigaretta (1977), A ménesgazda (1978), Jövedelmező állás (1979 tv), Októberi vasárnap (1979 magy.NSZK), Aelita (1979 tv), Jegor Bulicsov (1980 tv), Dögkeselyű (1982), Solness építőmester (1982 tv), Házasság szabadnappal (1983), Elcserélt szerelem (1983), Vihar a lombikban (1983 tv), A szembesítés eredménytelen (1983 tv), Ellenségek (1984 tv), Bakonyi boszorkák (1984 tv), Éjjeli menedékhely (1986 tv), Malom a pokolban (1986), Chabert ezredes (1987 tv), Rablólovag (1987 tv), Földi kacaj (1988 tv), És mégis (1990), A fáklya (1993 tv), A vörös bestia (1995 tv).
Főbb szerepei: Catherine (Miller: Pillantás a hídról), Katrin (Miller: Édes fiaim), Szasa (Csehov: Ivanov), Roxane (Rostand: Cyrano), Julika (Molnár: Liliom), Laurencia (Lope de Vega: A hős falu), Beatrix (Molnár: A hattyú), Tímea (Jókai: Az aranyember), Melinda (Katona: Bánk bán), Pólika, Zsani néni (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Göncz: Médea, Margit (Németh L.: Villámfénynél), Gizi (Spiró: Esti műsor), Canina (Jonson: Volpone), Roxane (Sütő: A szúzai menyegző), Kerr: Mary, Mary, Delia (Ayckbourne: Hálószoba-komédia), Zsuzsa (Popper: Színes pokol), Louise (Miller: A bűnbeesés után), Arabella (Sütő: Káin és Ábel), Anna Pavlova (Osztrovszkij: Jövedelmező állás), Elizabeth (Miller: A salemi boszorkányok), Németh Á.: Lili Hofberg, Dominique Beaurevers (Achard: A bolond lány), Mama (Örkény: Pisti a vérzivatarban), Görgenné (Gyurkovics: Halálsakk), Máli (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Lorántffy Zsuzsanna (Páskándi: Tornyot választok), Özvegy Batthyány Lajosné (Illyés: Különc), Camilla (Szigligeti: Liliomfi), Ágnes (Pozsgai: Törődj a kerttel!), Laura (Deval: Francia szobalány), Sophie grófné (Molnár: Panoptikum), Cecília (ZimmerKohlhaase: Hal négyesben), Eliz (Szakonyi: Vidám finálé), Margit (Németh L.: Villámfénynél), Göncz: Magyar Médeia, Plankenhorst Antoinette (A kőszívű ember fiai), Ella (Sütő: Balkáni gerle),
filmen: A tettes ismeretlen (1957), Szombattól hétfőig (1959), Májusi fagy (1961), Sodrásban (1963), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), A völgy (1967), Mi lesz veled, Eszterke? (1968), A beszélő köntös (1968), Az ember tragédiája (1969 tv), Szeressétek Ódor Emíliát! (1969), VII. Olivér (1969 tv), Jó estét nyár, jó estét szerelem! (1971 tv), Lila ákác (1972), Utazás Jakabbal (1972), Szabad lélegzet (1973), A Pendragon legenda (1974), Árvácska (1976), Júlia kisasszony (1977 tv), Az ötödik pecsét (1977), Amerikai cigaretta (1977), A ménesgazda (1978), Jövedelmező állás (1979 tv), Októberi vasárnap (1979 magy.NSZK), Aelita (1979 tv), Jegor Bulicsov (1980 tv), Dögkeselyű (1982), Solness építőmester (1982 tv), Házasság szabadnappal (1983), Elcserélt szerelem (1983), Vihar a lombikban (1983 tv), A szembesítés eredménytelen (1983 tv), Ellenségek (1984 tv), Bakonyi boszorkák (1984 tv), Éjjeli menedékhely (1986 tv), Malom a pokolban (1986), Chabert ezredes (1987 tv), Rablólovag (1987 tv), Földi kacaj (1988 tv), És mégis (1990), A fáklya (1993 tv), A vörös bestia (1995 tv).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György