Portré
Csurka László
színész
rendező
Életrajz
Tanulmányok: Színműv. Főisk., 1955.
Életút: 1955-58 a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze, 1958-59 a Déryné Színház, 1959- a Nemzeti Színház tagja. Jászai Mari-díj (1988).
Főbb rendezései: Csurka I.: Majális (1988), Dancs: Sze-ku-kák (1990).
Főbb szerepei: Harisnyás Márton (Csurka: Megmaradni), Barla (Illyés: Lélekbúvár), 6. esküdt (Rose: Tizenkét dühös ember), Rendőrfőnök (Madách: Mózes), Brenner (Gábor Andor: Dollárpapa), Inchofer atya (Németh: Galilei), Uwe Siewers (Dürrenmatt: A fizikusok), Lipót herceg (Dürrenmatt: János király), Makár (Márai: A kassai polgárok), Vállay (Bókay: Négy asszonyt szeretek), Csulai György (Páskándi: Tornyot választok), Nyomozó őrnagy (Határ: Elefántcsorda), Duncan (Shakespeare: Macbeth), Slexits (Czakó: Fehér ló), Öreg Nagy (Bródy: A tanítónő), Brabantio (Shakespeare: Othello), Bakos Béla (Németh L.: Villámfénynél), Nils Nielsen (Molnár: Nászinduló), Jochum Magnussen (Kaiser: A főnyeremény), I. táltos (A csodaszarvas), Coulmier (Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása), Michael Carey (Lavery: Az Úr katonái), Mahon (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Az ígéret földje (1961), Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Rab Ráby (1964), Így jöttem (1964), Sellő a pecsétgyűrűn (1966 tv), A veréb is madár (1968), Fáklyaláng (1968 tv), Imposztorok (1969), Szép magyar komédia (1970), A fekete város (1971), Rózsa Sándor (1971 tv), Hét tonna dollár (1973), Kísértés (1977 tv is), Sértés (1978), Circus Maximus (1980), Holt lelkek (1983 tv), A szecsuáni jólélek (1984 tv), A falu jegyzője (1985 tv), Szörnyek évadja (1986), Banánhéjkeringő (1986), Barbárok (1987 tv), A trónörökös (1988 magy.-osztrák-NSZK tv), Szigorú idők (1988 tv), A főügyész felesége (1989 tv), A nyaraló (1991), Honfoglalás (1996).
Életút: 1955-58 a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze, 1958-59 a Déryné Színház, 1959- a Nemzeti Színház tagja. Jászai Mari-díj (1988).
Főbb rendezései: Csurka I.: Majális (1988), Dancs: Sze-ku-kák (1990).
Főbb szerepei: Harisnyás Márton (Csurka: Megmaradni), Barla (Illyés: Lélekbúvár), 6. esküdt (Rose: Tizenkét dühös ember), Rendőrfőnök (Madách: Mózes), Brenner (Gábor Andor: Dollárpapa), Inchofer atya (Németh: Galilei), Uwe Siewers (Dürrenmatt: A fizikusok), Lipót herceg (Dürrenmatt: János király), Makár (Márai: A kassai polgárok), Vállay (Bókay: Négy asszonyt szeretek), Csulai György (Páskándi: Tornyot választok), Nyomozó őrnagy (Határ: Elefántcsorda), Duncan (Shakespeare: Macbeth), Slexits (Czakó: Fehér ló), Öreg Nagy (Bródy: A tanítónő), Brabantio (Shakespeare: Othello), Bakos Béla (Németh L.: Villámfénynél), Nils Nielsen (Molnár: Nászinduló), Jochum Magnussen (Kaiser: A főnyeremény), I. táltos (A csodaszarvas), Coulmier (Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása), Michael Carey (Lavery: Az Úr katonái), Mahon (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Az ígéret földje (1961), Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Rab Ráby (1964), Így jöttem (1964), Sellő a pecsétgyűrűn (1966 tv), A veréb is madár (1968), Fáklyaláng (1968 tv), Imposztorok (1969), Szép magyar komédia (1970), A fekete város (1971), Rózsa Sándor (1971 tv), Hét tonna dollár (1973), Kísértés (1977 tv is), Sértés (1978), Circus Maximus (1980), Holt lelkek (1983 tv), A szecsuáni jólélek (1984 tv), A falu jegyzője (1985 tv), Szörnyek évadja (1986), Banánhéjkeringő (1986), Barbárok (1987 tv), A trónörökös (1988 magy.-osztrák-NSZK tv), Szigorú idők (1988 tv), A főügyész felesége (1989 tv), A nyaraló (1991), Honfoglalás (1996).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György