Portré
Koltay Gábor
művészeti konzultáns
átdolgozó
rendező
díszlettervező
szinpadra alkalmazta
író
Életrajz
Tanulmányok: BME Építőmérnöki Kar, 1969-74, Színház- és Filmműv. Főisk., 1975-79.
Életút: 1974 a Népszava gyakornoka, 1979-81 az MTV, 1981-86 a Mafilm rendezője, 1986- a Bp.-i Műv. Hetek és Szabadtéri Színpadok (1990- Szabad Tér Színház) ig., 1987 létrehozta a Szabad Tér Kiadót, melynek ig. Balázs Béla-díj (1985).
Főbb rendezései: film: A koncert (1981), István, a király (1983), Itt élned, halnod kell (1985), Julianus barát (1991), Honfoglalás (1996), dok.film: Képpé varázsolt idő (1984), Szép volt fiúk (1986), Faragjunk magunknak Istent (1995), tv-film: Befejezetlen forradalom (1988), István király (1993), szabadtéri színház: István, a király (1983), Itt élned, halnod kell (1985), János, a vitéz (1985), Magyar mise (1987), Aida (1987), A költő visszatér (1988), A trubadúr (1990), Illés-koncert - István, a király a Népstadionban (1990), Porgy és Bess (1991), Rigoletto (1992), Atilla - Isten kardja (1993), John Fitzgerald Kennedy (1996), Zúgjatok, harangok! (1998),
kőszínház: A párizsi festő (1988), Mindhalálig Beatles (1988), Margit, a hazának szentelt áldozat (1995).
Főbb művei: Szörényi-Bródy (1980), John Lennon (1981), A koncert-dosszié (1981), Benkó Dixieland Band Story (1982), Szász Endre (Riskó Gézával, 1982), István, a király (1983), Verebes, a mágus (1987), Szép volt fiúk... (1987), Érdemei elismerése mellett... (Bródy Péterrel, 1989).
Életút: 1974 a Népszava gyakornoka, 1979-81 az MTV, 1981-86 a Mafilm rendezője, 1986- a Bp.-i Műv. Hetek és Szabadtéri Színpadok (1990- Szabad Tér Színház) ig., 1987 létrehozta a Szabad Tér Kiadót, melynek ig. Balázs Béla-díj (1985).
Főbb rendezései: film: A koncert (1981), István, a király (1983), Itt élned, halnod kell (1985), Julianus barát (1991), Honfoglalás (1996), dok.film: Képpé varázsolt idő (1984), Szép volt fiúk (1986), Faragjunk magunknak Istent (1995), tv-film: Befejezetlen forradalom (1988), István király (1993), szabadtéri színház: István, a király (1983), Itt élned, halnod kell (1985), János, a vitéz (1985), Magyar mise (1987), Aida (1987), A költő visszatér (1988), A trubadúr (1990), Illés-koncert - István, a király a Népstadionban (1990), Porgy és Bess (1991), Rigoletto (1992), Atilla - Isten kardja (1993), John Fitzgerald Kennedy (1996), Zúgjatok, harangok! (1998),
kőszínház: A párizsi festő (1988), Mindhalálig Beatles (1988), Margit, a hazának szentelt áldozat (1995).
Főbb művei: Szörényi-Bródy (1980), John Lennon (1981), A koncert-dosszié (1981), Benkó Dixieland Band Story (1982), Szász Endre (Riskó Gézával, 1982), István, a király (1983), Verebes, a mágus (1987), Szép volt fiúk... (1987), Érdemei elismerése mellett... (Bródy Péterrel, 1989).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György -
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György